Köhögés
2016-12-02
KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET!
2017-12-18

Dr. Szabó Hajnalka PhD. gyermektüdőgyógyász, neonetológus a gyermekkori asztmáról és egyéb légúti betegségekről beszélt a Család-barát című televíziós műsor vendégeként november utolsó napján az egyik televízió csatorna élő adásában. Menyiben befolyásolják a vírusos, bakteriális fertőzések az asztma kialakulását, honnan ismerheti fel a szülő, hogy a köhögés asztmatikus /alsólégúti/ esetleg kruppos /felsőlégúti/ eredetű. A hallott hasznos információkat és tanácsokat osztjuk most meg a beszélgetés írásos változatának közlésével. Kisgyerekes szülőknek mindenképpen érdemes elolvasni!

Miben különbözik, alapvetően a gyermekkori asztma, a felnőtt kori asztmától?

 – A gyermekkori asztma az egy speciális entitás. Gyerekkorban mások a kiváltó tényezők, másképp is zajlik le, talán az a legnagyobb különbség, hogy más tényező az, ami beindítja az asztmatikus folyamatokat. Míg egy felnőttkorban inkább egy allergén indíthatja el a folyamatot, s válthatja ki a tüneteket, gyermekeknél egy-egy vírusfertőzés, fizikai terhelés a legfőbb kiváltó ok.

 A genetikai is közrejátszhat? Lehet hajlamos a gyermek az asztmára?

 – Igen, ez teljesen biztos. Ahhoz, hogy az ember asztmás legyen, lennie kell vele született hajlamnak. Hogy az megnyilvánul-e, vagy nem, az jelentős mértékben függ a környezeti tényezőktől.

Korábban is beszéltünk arról, hogy a téli nyirkos, párás időszakban, amikor a kinti hideg, benti meleg hőmérsékletváltásának időszakát éljük, s mindenféle olyan ingerek érik a légzőszerveinket, amelyekre nehéz jól reagálnia a szervezetnek. Lehetnek ezek az ingerek befolyással arra, hogy kialakuljon az asztma? Például egy penészes fal?

– Igen, lehetnek befolyással, ha van vele született hajlama az egyénnek. Azonban, ha gyermekkori asztmáról beszéltünk, érdemes tudni, hogy sokkal inkább a fertőzések azok amelyek, ebben az őszi-téli időszakban szerepet játszanak. Bizonyos vírusok – közülük sem mindegyik – hathatnak úgy a szervezetre, hogy asztmatikus tünetek jelentkeznek a gyermeknél. Például, 1 éves kor előtt az úgynevezett légúti óriás sejtes vírus, amelyet az angol nevéből RSV-nek rövidítjük, illetve 1 éves kor után a human rhinovirus tartozik a legkártékonyabbak közé. Ezen vírusok okozzák, a leggyakrabban az alsólégúti fertőzéseket, és ezek indíthatják el – mint már említettem, az arra hajlamos egyénnél, gyermeknél – az asztmatikus problémákat.

 Melyek az első tünetek, hogyan vehetjük észre, hogy a gyermekünk asztmás?

 – A szülők elsőként azt szokták említeni, amikor először hozzák a gyermeket gyermektüdőgyógyászhoz, hogy hosszabban köhög, mint más gyermek.

Mit jelent az, hogy hosszabban, esetleg több hétig?

 – Igen, pontosan, sokkal tovább tart, egy légúti fertőzés, mint egyébként. Először a gyermek köhögni kezd, ez általában száraz köhögés, amely éjszaka gyakrabban fordul elő, és aztán jön az asztma nélkülözhetetlen eleme, amikor a gyermek sípolva lélegzi ki a levegőt.

 Ez olyan, mint a krupp?

 – Nem. A krupp egy felsőlégúti probléma egészen más a folyamat, egészen más a gyógymód is. Az asztmás gyermek kifele fújja nehezen a levegőt, a kruppos befele veszi nehezen a levegőt. Asztma esetén sípoló hangot hallunk, amikor a gyermek próbálja kifelé préselni a levegőt a hörgőgörcstől és a gyulladt légúti nyálkahártyától jelentősen beszűkült hörgőrendszeren keresztül, megakadályozva a megfelelő légzést.

 Érzetben, ugyanúgy légszomj lép fel?

– Igen, bizony. A gyermek azt érzi, hogy veszi a levegőt és nem tudja kifújni. Bent reked a levegő, illetve csak egy részét tudja kifújni, és mivel szűkebb hörgőkön keresztül fújja ki, ezért jelentkezik a sípoló hang.

Mit tehetünk az első asztmatikus rohamnál?

 – Az első asztmatikus rohamnál, ha még soha nem fordult elő hasonló, akkor fogjuk a gyermekünket és vigyük el az orvoshoz.

Orvoshoz, vagy kórházba?

 – Akár kórházi ügyeletre igen.

Otthon nem tudunk segíteni, valamivel, ablakot nyitunk, megnyugtatjuk….

 – Nem, mert ez – mint említettem – nem tévesztendő össze a kruppos rohammal, ahol valóban használ, ha kinyitjuk az ablakot és hűvösebb levegő éri a gégefőt, amelytől annak duzzanat elkezdhet visszahúzódni. Az asztmás rohamnak nincs köze a gégefő gyulladáshoz, viszont annál nagyobb köze van a tüdőhörgőkhöz. Ezért kell orvoshoz vinni a gyermeket.

Az valóban fontos, hogy megnyugtassuk a gyermeket, szeretgessük a gyermeket és mihamarabb megyünk ügyeletre, mert nagy valószínűséggel a segítséget számára a hörgőtágító gyógyszer jelenti.Nagyon jó gyógyszerek vannak ma már,  egy fontos feltételt kell betartani, hogy megfelelő eszközzel, megfelelő módón kell bejuttatni a tüdőbe. Ezt első alkalommal – azt gondolom -, szakszemélyzetnek kell megtennie.

Tehát ne kezdjünk otthon internetdokit játszani, hanem mindenképpen menjünk el legalább a gyermekorvoshoz…..

– Legalább a gyermekorvoshoz, legalább az ügyeletre. Aztán az egy másik fázis, amikor észreveszi a szülő, illetve a háziorvos, hogy „hoppá”, most már minden megfázás hasonlóan végződik, muszáj, hogy lássa gyermektüdőgyógyász a gyermeket. Aki a gyermekpulmonológusnál a legjobb kezekbe kerül, hiszen az asztmagondozás évekig, évtizedekig is eltarthat, fontos tehát, hogy megfelelő kezelőorvoshoz jusson el a gyermek.

Az én gyerekkoromban azokat, akik asztmásak voltak felmentették tornából. Ma már nem, hagyják őket sportolni. Mivel vagyunk előrébb?

 – Nem, nem mentjük fel az asztmás gyermekeket tornából, akkor sem, hogyha tudjuk, hogy a fizikai terhelés a második leggyakrabban előforduló, kiváltó tényező a vírusfertőzések után. Azonban ezzel együtt, azt valljuk, mi gyermektüdőgyógyászok, hogy inkább a gyermek gyógyszerét állítjuk be úgy, hogy éppolyan teljes életet tudjon élni, mint a hasonló korú gyermekek.

 Láttunk olyan példát is, hogy olimpia bajnok lett valaki asztmával.

 – Hát hogyne. Épp erről beszélünk!

Köszönjük a beszélgetést Dr. Szabó Hajnalka gyermektüdőgyógyásznak!

 – Én is köszönöm!