Légzésfunkciós vizsgálatok gyermekkorban

Az asztma és a szénanátha kezelése
2016-07-24
Ha a baba koraszülött…
2016-09-06

A légzésfunkciós vizsgálatok, a tüdő térfogatának, teljesítőképességének egyszerű, fájdalmatlan vizsgáló módszerei már gyermekkorban is, melyek kiegészítő információt nyújtanak a gyermekkori krónikus légzőszervi tünetek okának diagnosztizálásában, a már ismert légzőszervi betegségben szenvedő gyermekek állapotának, a bevezetett terápiának nyomon követésében, valamint a betegek gondozásban.

A légzésfunkciós vizsgálatok típusai gyermekkorban

      1.Spirometria

A spirométer a be- és kilélegzett levegő térfogatát és a tüdőből kiáramló levegő áramlási sebességét képes mérni. A vizsgált egyén adatai alapján (nem, születési idő, testsúly és testmagasság) megadott elvárt (normálisnak tekintett) értékhez hasonlítjuk a gyermek ki- és belégzése során mért térfogat és áramlási értékeket.
A kapott eredményéből következtetni lehet a tüdő aktuális funkciójára, a hörgők esetleges szűkületére, a légzőizmok és a mellkas állapotára. A klasszikus spirometriai manőver elvégzése együttműködést igényel. A manőver során légzésfunkciós asszisztens segíti a gyermek vizsgálatát annak érdekében, hogy a mérés informatív legyen. A klasszikus spirometria 6 éves kor alatt nem kivitelezhető, mert a nem megfelelő kollaboráció miatt fals értékeket mutathat.

      1.1. Spirometria típusok – alap, bronchodilatációs teszt, provokációs teszt

Alap spirometria – 15 perc nyugalmi állapotot (ülés) követően meghatározásra kerülnek a tüdő ú.n. statikus térfogatai és a dinamikus, áramlási értékek.

Bronchodilatációs teszt – Ha az alap spirometria asztmára, a hörgők beszűkülésére utal, hörgőtágító (salbutamol) inhalációját követően 20 perccel ismételten spirometria történik. Amennyiben a kapott értékek közül néhány jellemző paraméter a hörgőtágító adást követően jelentősen javul, az a légutak beszűkülésére utal.

Nem specifikus provokációs tesztek – asztma gyanúja esetén, amennyiben nem egyértelműek a klinikai tünetek, hörgőgörcsöt keltő anyagok (metacholin, hisztamin, kálium) belégzésével előidézhető átmeneti hörgőgörcs. Ha az így mért spirometriai értékek a légutak beszűkülésére utalnak, akkor az megerősíti az asztma diagnózisának gyanúját.

Gyermekkorban a leggyakrabban futás terhelést használjuk nem sepcifikus provokációs tesztként. 6 percen keresztül, meghatározott szívfrekvencia mellett futópadon történik a terhelés, majd a hat perc eltelte után, 20 percen át 5 percenként ismételt spirometria történik. Asztma esetén terhelésre beszűkül a hörgőrendszer, az így mért csökkent áramlási paraméterek alátámasztják a diagnózist.

  1. Impulzus oszcillometria

A légutak ellenállása kerül meghatározásra, szemben a spirometriával, amikor áramlást mérünk. A vizsgálat előnye, hogy 6 éves kor alatt is kivitelezhető, nem szükséges hozzá kilégzési manőver, a normál légzésből történik a mérési mintavétel. A vizsgálat érzékenységénél fogva, korán jelzi a légutak beszűkülését.

  1. Interrupciós technika

Csecsemők, kisdedek, nem kollaboráló nagyobb gyermekek légzésfunkciós paramétereinek meghatározására szolgál. Az orra, illetve szájra illeszkedő maszkban történő áramlást rövid ideig megszakítva, nemcsak a légúti, hanem a tüdőszövet és a mellkasfal fizikai paraméterei is mérhetők.

  1. Testpletizmográfia

A teljes tüdőkapacitás meghatározására szolgáló módszer, illetve azt mondja meg, mennyi levegő marad a tüdőben teljes kilégzés után. A tüdő felfújtsági állapota asztmára is jellemző, főként erre ad információt. Gyermekkorban serdülő kortól használjuk, mivel zárt kabinban történik a vizsgálat. Előnye, hogy nem szükséges a beteggel erőltetett kilégzést végeztetni.

Dr. Bánfi Andrea PhD.
Gyermektüdőgyógyász