Asztma – egy könnyen félreérthető diagnózis
2016-07-22
Obstruktiv bronchitis – asztmás hörghurut tünetei, vizsgálata és kezelése
2016-07-24

Amikor lélegzünk, a levegőt beszívjuk a tüdőnkbe. A levegő az orrunkon, a szánkon keresztül a légcsőbe jut, mely a mellkasunk közepéig húzódik, majd kétfelé oszlik jobb és bal főhörgőre. A főhörgők a jobb és a bal tüdőbe lépve a faágakhoz hasonlóan oszlanak tovább egyre kisebb és kisebb hörgőágakra, míg a levegő eljut a tüdőhólyagocskákig, ahol a gázcsere megtörténik.  Itt tisztul meg a vér a széndioxidtól és frissül fel a levegő friss oxigénjével.  Ez a légzés folyamata.

Az egészséges légutak karbantartásáért egyrészt a mellkasi izmok felelnek, másrészt a hörgőrendszer nyálkahártyájának felületén mozgó nyákréteg, mely összegyűjti a belélegzett porokat, apró részecskéket, majd a csillószőrök segítségével kimossa azokat a légutakból.

Az akut hörghurut gyermekeknél többnyire felső légúti betegséghez kapcsolódva alakul ki.

Amikor a gyermeknek arcüreggyulladása és hörghurutja is együttesen fennáll, „fentről-lentről köhög”, az az ún. sinobronchitis.

Gyakran érintett a légcső is, ezt hívja a szaknyelv tracheobronchitisnek, ilyenkor „ugató” jellegű lehet a köhögés.

Egyes gyermekek hajlamosabbak akut tracheobronchitisre – ennek okát pontosan nem ismerjük –, de hajlamosító tényezőként allergia, a felső légutak idült gyulladásai, a levegőszennyezés, a klímaberendezések használata feltételezhető.

Az esetek zömében vírusfertőzés okozza a hörghurutot, ezért az antibiotikus terápia többnyire nem befolyásolja a kórfolyamat lezajlását.

A klinikai tünetek: nátha, majd 3-4 nap múlva száraz, szaggatott köhögés, mellkasi fájdalom jelentkezik. Ahogy a folyamat előrehalad, a tüdők felett megjelennek a hörghurutra jellemző szörtyzörejek (bronchitises zörejek). A köhögést, esetenként a köhögési rohamot, vagy a váladék okozta öklendezést néha hányás is kíséri. Pár nap múlva a köhögés hurutossá (produktívvá válik) 5-10 napon belül a váladék fokozatosan hígul, kiürül, és ezzel a köhögés fokozatosan megszűnik. A hörghurutot kísérheti láz, kötőhártyagyulladás, szövődménye lehet tüdőgyulladás. Az egyébként egészséges gyermeknél kevés szövődménnyel kell számolni.

Specifikus terápia nincs. A tüneti terápiák része a lázcsillapítás, a felső légúti váladék eltávolítása (orrfújás, orrszívás), nyákoldás, sós pára inhalálása. Szövődményes, elhúzódó esetekben antibiotikus kezelés jön szóba.

Köhögéscsillapítók általában nem javasoltak, az irritáló köhögés azonban a beteg alvását zavarhatja, ilyen esetekben a köhögéscsillapítók körültekintő alkalmazásával megfelelő tüneti enyhülést lehet elérni.

Kis csecsemők nehezen tudják a váladékot felköhögni, náluk a gyakori helyzetváltoztatás- pulmonalis drainage – segít a váladék kiürülésben. Jó hatású tud lenni a magasabb páratartalmú levegő is.

Ha az akut bronchitis többször visszatér, a gyermeket gondosan ki kell vizsgálni! Ilyenkor gyermekpulmonológiai szakvizsgálat szükséges annak érdekében, hogy a kiváltó okra/okokra fény derüljön. A visszatérő hörghurutok hátterében légzőszervi fejlődési rendellenesség, immunbetegség, allergia, anyagcserezavar (cisztás fibrózis), csillószőrök működési zavara, légúti idegentest, vagy gégészeti (arcüreggyulladás, orrmandula túltengés/gyulladás, krónikus torokmandula gyulladás, gastroenterológiai (reflux) betegség állhat.

Göndöcs Rita
Gyermektüdőgyógyász szakorvos