A szénanátha és az asztma (asthma bronchiale) kapcsolata

Obstruktiv bronchitis – asztmás hörghurut tünetei, vizsgálata és kezelése
2016-07-24
Az asztma és a szénanátha kezelése
2016-07-24

A gyermekkori asztma és szénanátha (allergiás nátha) az esetek nagy részében jól kezelhető betegség, azonban jelenleg főként tüneti terápiák állnak rendelkezésre. Az utóbbi évtizedekben robbanásszerűen növekvő betegszám indokolja annak fontosságát, hogy a betegséget idejében felismerjük, gondozzuk, megelőzzük.

Asztma

Az asztma (asthma bronchiale) a leggyakoribb krónikus betegség gyermekkorban. Előfordulása Magyarországon finanszírozói adatok alapján 4%, az ISAAC (International Study of Asthma and Allergy in Childhood) – 2006-ban végzett, validált, kérdőíves, nemzetközi felmérése a 13-14 éves gyermekpopulációban 7,75%-os előfordulásról számol be hazánkban. A gyermekkori kórforma heterogén megjelenésű, az élet folyamán hullámzó lefolyású, és a kiváltó okok tekintetében is különbözőség mutatkozik az egyes korcsoportokban, és a betegséget társbetegségek is súlyosbíthatják. A társbetegségek közül a szénanátha, a legjelentősebb, de az ekcéma is gyakran megjelenik.

Asztmás egyéneknél megfigyelhető az ú.n. atópiás menetelés, mely azt jelenti, hogy csecsemőkorban az ekcémás, kisgyermekkorban az asztmatikus tünetek, serdülő kortól pedig a nehézlégzéses panaszok csökkenésével és az allergiás nátha tünetei kerülnek előtérbe.

Epidemiológiai adatok alapján az asztmások kb. 75%-80%-ánál vannak szénanáthás tünetek. Ugyanakkor a szénanáthában szenvedőknek mintegy 3-6 x nagyobb esélyük van asthma bronchiale kialakulására, mint azoknak, akiknek nincs szénanáthájuk, mely így az asztma egyik rizikófaktorának tekinthető.

A szénanátha és az asztma közötti szoros kapcsolatnak kórélettani bizonyítékai vannak.

Mindkét betegségnél a légutak krónikus gyulladása zajlik: a szénanáthánál a felső légutak, az asztmánál a hörgők nyálkahártyája érintett. Ugyanazok az allergiás reakciót kiváltó tényezők is, és hasonlóak azok a légutakban képződő biokémiai anyagok is, melyek a klinikai tünetekért felelősek.

Az asztma tünetei – a szénanátha tünetei

Az asztmának jól körülhatárolt tünetei vannak, melyek leggyakrabban a zihálás, sípoló légzés, nehézlégzés, de elhúzódó, terápia rezisztens köhögés hátterében is meghúzódhat az asthma bronchiale kórképe. A szénanáthás panaszok tekintetében főként a vizes orrfolyás, orrdugulás, orrviszketés a fő panasz. A szénanáthás panaszok mellett köhögés és nehézlégzés jelentkezésekor a két betegség együttes fennállására kell, hogy a gyanú terelődjön.

Asztmás/allergiás gyermekek esetében nagyon fontos a család (főleg szülők) kórelőzményének az ismerete, ugyanis azokban a családokban ahol mindkét szülő allergiás, jóval nagyobb az esély arra, hogy a gyermek is asztmás és/vagy szénanáthás legyen.

Kivizsgálás, diagnózis

Amennyiben az egyik, másik vagy mindkét kórkép tünetegyüttese jelentkezik, feltétlenül szakorvoshoz (gyermektüdőgyógyászhoz, allergológushoz) kell fordulni. Egyrészt fontos a pontos diagnózis felállítása, másrészt el kell kezdeni a tünetek kezelését.

A gyermektüdőgyógyász/allergológus elvégzi a szükséges vizsgálatokat (mellkas röntgen, légzésfunkció, allergia tesztek) és beállítja a megfelelő terápiát.

A légzésfunkciós manőverek kollaborációt igényelnek, és hat éves kor felett tekinthetők elvégezhető és értékelhető vizsgálatoknak. Hat év alatti gyermekek esetében is van lehetőség légzésfunkció végzésére, azonban ez nem minden intézményben érhető még el rutinszerűen. Azoknál a gyermekeknél, akik légzésfunkciós vizsgálatot nem képesek végezni, a kórtörténet alapos elemzése, a fizikális vizsgálat utalhat a két betegség együttes fennállására.

Allergia vizsgálatok bőrteszttel (Prick teszt) és vérből történő laboratóriumi tesztekkel végezhetők. Míg a Prick teszt gyorsan kivitelezhető vizsgálat, azonnali (20 perc) eredményt ad, a laboratóriumi tesztek eredménye hosszabb idő alatt készül el. A tesztek eredményeinek megítélése nem nélkülözheti, hogy azokat a gyermek tüneteivel, panaszaival együttesen értékeljük.

Fontos, hogy az asztmás, szénanáthás tünetek hátterében egyéb nem tüdőgyógyászati betegségek is meghúzódhatnak. Ezen kórképek kivizsgálása, diagnosztizálása (ú.n. differenciál diagnosztika) is szakorvosi feladat, melybe szükség esetén más szakorvosokat is be kell bevonni, pl. gégész, gasztroenterológus, kardiológus.

Az asztma kiváltó okai

Az asztma (asthma bronchiale) tünetegyüttes hátterében különféle kiváltó okok állhatnak a különböző életkorokban. Míg a csecsemő és kisdedkorban főként vírusfertőzés okozza az asztmás tünetek kialakulását (obstructiv bronchitis), későbbi gyermekkorban allergia (szezonális és/vagy egész évben ható), esetleg fizikai terhelés okoz asztmatikus tüneteket. A szezonális allergének közül a legtöbb panaszt a fű és a parlagfű pollen okozza, de gyakori a korán/közép virágzású fák (februártól), vagy egyéb gyomnövények pollenje okozta tünetcsoport is. Az egész éven át ható allergének közül a leggyakoribbak a poratka, penészgomba, házi kedvencek (kutya, macska, nyúl, aranyhörcsög) okozta légúti tünetek és panaszok.

Az allergia, mint kiváltó ok mellett a későbbi gyermekkorban fizikai terhelés kiváltotta asztmatikus tünetek is fennállhatnak, ezért a kórtörténet elemzésekor erre is mindig szükséges rákérdezni.

Parlagfű allergia esetén kereszt allergiával (sárga-, görögdinnye) is számolni kell, ami azt jelenti, hogy a felsorolt gyümölcsök elfogyasztása a parlagfű pollenhez hasonló jellegzetes allergiás, esetleg asztmás tüneteket válthat ki.

A parlagfű virágzása július végétől a hűvös, csapadékos idő, akár az első fagyok beköszöntéig (október) is eltarthat, tehát a parlagfű pollenre allergiás betegeknek relatív hosszú ideig tartó tünetekkel és ennek megfelelő tartós terápiákkal kell számolniuk. A parlagfű igen ellenálló növény, egy porzóról több millió pollenszemcse kerül a levegőbe, a magja pedig kb. 30 évig csíraképes marad a földben. Magyarország fertőzöttsége ma már oly mértékű, hogy Közép-európai viszonylatban a parlagfű-élőhely epicentrumaként tekinthető.

Dr Bánfi Andrea Ph.D
Gyermektüdőgyógyász szakorvos
A Svábhegyi Gyermekgyógyintézet szakmai vezetője
www.svabhegy.eu